Komfortzónán kívül

A közkedvelt és közismert fogalmak hasznosak és egyszerre veszélyesek is. Hasznosak, mert mindenki ugyanazt, vagy közel ugyanazt érti alatta, veszélyesek, mert közkeletűek, elcsépeltek, már – már elhasználtak is lehetnek. Ilyen a „kiléptem a komfortzónámból” fogalomköre is manapság. Főleg, hogy a napi buborék kiszakadt, gyakran otthonról megy a mókuskerék. Ha a meghatározást nézzük, itt is van a mi (ha szabad itt és így) Brené Brownunk:

Ahol a bizonytalanságunk, a szükség és sérülékenység lecsökken – ahol azt hisszük, hogy van elegendő hozzáférésünk szeretethez, ételhez, tehetséghez, időhöz és csodálathoz. Ahol az az érzésünk, hogy irányítjuk a dolgokat.

Milyen érdekes és létfontosságú párhuzamokat lehet találni egyes tevékenységek és az életvezetés között! Mondtam, már hogy rendszeresen futok? Na, igen, tudom, mondtam már … De nem volt ez mindig így. Nem is volt késztetésem, nem is úgy éltem, meg egyáltalán… A futás nem hogy komfortzónán kívül nem volt, hanem sehol sem.

Visszatekintve, nagyon komoly lépés volt részemről, hogy belevágtam, elkezdtem. Buktatók, feladatok, hibák, sikerek és kudarcok után több év alatt (!) kialakult valami komfortzóna féle a futás és én kapcsolatából. Futottam a karantén előtt, alatt és azóta is. Keresem az alkalmat, ha kell megteremtem. megyek, hajt a flow. Igen, néha bejön ez is, persze nem minden nap.

Ahogy elindultam évekkel ezelőtt, nem volt komfortos. Meleg van. Hideg van. Félelmek a megfázástól, a mindenki látni fogja, hogy … Mit is? Szóval ma már megyek, amikor kell. Kialakult ebben is egy komfortzóna. Szóval néha jó ebből is kilépni. Mást, máshogy csinálni. Ne győzzön, legalább ne mindig, a megszokás.

Nyerhetsz vele te is!

Különleges érzés, hogy áldozatot hozol valamiért, ami fontos számodra. Az eddigi néhány (7?) év tapasztalata alapján kifejezetten jól zajlik a nap, ha futással kezdem. Be tudtam iktatni futóspecifikus edzésnapokat nem futó napokra.. Ezeket jól lehet kombinálni a futó napokkal. Itt a kerékpározás, közlekedésnek és a reggeli torna. Minden reggel.

Kialakul persze elég hamar (egy hónap alatt simán, ahogy a pszichológia mondja) az új szokásrend. Beépülve a mindennapokba komfortos lesz ez is, mint annyi minden más. De a komfortzóna és elhagyása, ha nem is szeretnénk így nevezni, hoz a konyhára. Új tapasztalatok, új kihívás, új szerkezet, kicsit más tervek, más megvalósulás. Persze reggel fel kell kelni. Nincs nyafogás, nincs kifogás.

Van rég meg nem valósított álmod, terved? megvalósítanád, de nehezen állsz neki?

Jól esne egy kis támogatás? Nézzük át erőforrásaidat, hogy sikerrel valósítsd meg terveidet!

Szeretettel: Krisz